moksz Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség
Vissza 2018. július 1.

Műkorcsolyában és jégtáncban bőven van tennivalónk!

A közelmúltban komoly sportdiplomáciai sikernek örülhettünk: dr. Elek Györgyöt ugyanis beválasztották a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) Jégtánc Technikai Bizottságába. A jochapress.hu ezt követően kereste meg az új nemzetközi tisztségviselőt kérdéseivel.

– Gyerekkorában mely sportággal kezdődött a sporttal való kapcsolata?

– A korcsolya volt az első. Ugyan próbálkoztam a labdarúgással is, de hamar beláttam, hogy a különböző technikák és a kettős terhelés nem egyeztethetők össze. Szüleim elmondásából tudom, hogy négyévesen vittek ki a Városligetbe, ahol csak azért mentem végül a jégre, mert a Mikulás éppen szaloncukrokat osztogatott.

– Milyen szakágakban versenyzett?

– Egyéni korcsolyázóként kezdtem, itt utánpótlás bajnoki címekig jutottam, de 15 évesen átváltottam a jégtáncra. Ez jó döntésnek bizonyult, hiszen testvérem, Elek Attila és partnere mögött felnőtt magyar bajnoki ezüstérmeket szereztem Nagy Zsuzsanna oldalán. Nemzetközi szinten junior és felnőtt Grand Prix versenyeken, junior vb-ken, Európa- és világbajnokságon is indulhattam. A 2004-es hágai Junior Világbajnokságon elért 16. hely és a 2007-es varsói Európa- bajnokságon elért 20. hely a legjobb eredményem.

– Meddig versenyzett és miért hagyta abba?

– 2007-ben a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán megszerzett jogász diplomával egyidejűleg vonultam vissza, amit már korábban eldöntöttem. Az ügyvédjelölti időszak leteltét követően 2011 óta alkalmazott ügyvédként dolgozom.

– Mit kellett tennie ahhoz, hogy jégtánc-specialistának minősítsék?

– A „régi” 6.0-ás pontozási rendszert, amelyben csak bírók pontoztak, 2004-ben felváltotta a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) által kidolgozott, más típusú pontozási rendszer, ahol a bírók mellett a pontozásban részt vesz egy három főből álló (két technikai specialista és egy technikai kontroller) technikai zsüri is. A jelenlegi pontozási rendszerben, a versenyzők által teljesített technikai elemek nehézségi szintjét ez a három főből álló technikai zsüri dönti el minden versenyen. A technikai zsüri tagjait, az ISU a három technikai bizottsága (egyéni és páros korcsolya; jégtánc; szinkronkorcsolya) útján képzi, vizsgáztatja és jelöli ki a nagy nemzetközi versenyekre. A technikai specialisták és a technikai kontroller a versenyeken nem a saját országukat képviselik, hanem az ISU-t. Ezzel szemben bár a pontozóbírókat az ISU vizsgáztatja, őket az egyes országok jelölik a versenyekre.

– Milyen úton jutott el a jelenlegi tisztségéig?

– Civil foglalkozásom mellett is szerettem volna a jégtánc közelében maradni. Ezért 2009-ben elmentem arra az ISU-szemináriumra, ahol technikai specialistákat képeznek. Itt sikeres vizsgát tettem, amellyel megszereztem a nemzetközi technikai specialista (International Technical Specialist) minősítést. Két év elteltével és sok tapasztalattal a hátam mögött 2011-ben sikerrel vettem a második (legmagasabb) fokozat megszerzéséhez szükséges vizsgát és ezzel ún. ISU technikai specialista lettem. Az elmúlt években egyre nívósabb versenymegbízásokat kaptam. Technikai specialista karrierem csúcsa az volt, amikor 2014-ben az ISU engem jelölt a szocsi olimpia jégtánc technikai paneljébe. ISU-tevékenységemet mondhatni társadalmi munkaként végzem, szabadságom nagyobb részét ezen megbízások teljesítésére fordítom, feleségem támogatásával.

– Mikor és miért határozta el, hogy kandidál?

– Sokéves versenyzői és technikai specialistaként szerzett tapasztalataim, civil foglalkozásom, függetlenségem és angol nyelvtudásom együttesen segített hozzá ehhez a döntéshez. Pályázatomban alapvető célként jelöltem meg a jégtánc technikai szabályrendszerének egyszerűsítését, az értelmezés egységesítését.
– Sikerében a magyar sportdiplomácia milyen szinten lehetett benne?

– Kis ország jelöltjének esetében a nemzetközi közösségen belüli ismertségnek, személyhez fűződő bizalomnak van döntő szerepe. A Sevillában tartott 57. ISU Kongresszuson 68 ország rendelkezett szavazattal az ISU Jégtánc Technikai Bizottságának tagjai közötti választás során, ahol nekem az első körben 44 ország képviselője szavazott bizalmat. A válsztás során az ukrán, majd az orosz jelöltet is sikerült megelőznöm. Utóbbi részsiker értékét növeli, hogy ő egy elismert szakember, aki már nyolc éve tagja volt a bizottságnak; én pedig tudomásom szerint abszolút legfiatalabbként, 34 évesen nyertem mandátumot. Ez a siker egyben komoly felelősség is; igyekszem ennek tudatában dolgozni az elkövetkezendő négy évben.

–  Milyen feladatok várnak a bizottság tagjaira?

– A Jégtánc Technikai Bizottságnak komplex feladatai vannak, így különösen a jégtánc négyéves fejlesztési koncepciójának kidolgozása, a jégtánc szabályainak alakítása, szakemberek képzése, vizsgáztatása, versenyeken nyújtott teljesítményük értékelése vár ránk.

– Hogyan értékeli a jégtánc helyzetét a világban?

– Sportágunk az elmúlt évtizedekben komoly változásokon ment keresztül: összetett, atletikus és művészi elemekkel ötvözött sportággá vált. Míg korábban szinte kizárólag a művészi jelleg dominált, addig mára a technika és az akrobatika került előtérbe, miközben a versenyzők korcsolyázó tudása rengeteget fejlődött. Szerintem arra kell törekedni, hogy megtaláljuk a jégtánc objektív (technikai) és szubjektív (művészi) oldalának a nagyközönség számára leginkább megfelelő arányát.

– Itthon, Magyarországon milyen fejlődésre számít?

– A jelentős kormányzati támogatással párhuzamosan pozitív folyamatok indultak el a magyar korcsolyasportban. Ez egyelőre elsősorban a gyorskorcsolyában mutatkozik meg, műkorcsolyában és jégtáncban azonban még bőven van tennivaló.

 

(jochapress / Jocha Károly)

Ice Cube Seat
X