moksz Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség
Vissza 2017-06-27

BÜSZKESÉGEINK: KRONBERGER LILI a magyar sport első világbajnoka

Kronberger Lili (Budapest, 1890. november 12. – Budapest, 1974. május 21.) a női műkorcsolyázás magyar úttörője.

1890. november 12-én, született meg Budapesten az a hölgy, akiről már 18 esztendős korában így ír a korabeli sajtó:

“Kronberger Lili kisasszony nemcsak, hogy kiérdemelte a műkorcsolyázó bajnok büszke czímét, hanem egyenesen hívatott e czím viselésére. Munkája tökéletes. Ez a fenomenális tehetséggel megáldott leány, olyan a jégen, mint egy gyönyörű költemény.”

Gyermekkorától korcsolyázott, hétévesen már az ismert Victor Seibert edzette.
Tizenkétéves korában kezdett versenyezni. 16 éves korában vett részt először világbajnokságon és bronzérmet szerzett (Davos, 1906). A következő évben (1907) megrendezett bécsi vb-n szintén harmadik helyen végzett.

1908-tól uralta a világbajnoki mezőnyt, Troppauban (mai nevén Opavában, Csehország) a dobogó legfelső fokára állhatott (a versenyt utólag minősítették világbajnokságnak).

“A fenomenális tehetséggel megáldott leány olyan a jégen, mint egy gyönyörű költemény” – jellemezte a korabeli krónikás.

“Fényes szemű, rózsás arczú, félig még gyermekleány” – írta elragadtatottan a Vasárnapi Újság korabeli tudósítója Kronberger Liliről. A 17 éves, törékeny műkorcsolyázó minden túlzás nélkül történelmet írt 1908. január 26-án, amikor megnyerte a magyar sport történetének első világbajnoki aranyérmét.

Világbajnoki győzelmét így méltatta a Vasárnapi Újság lelkes riportere, akit szó szerint idézünk.

„Világbajnok!… Ennek a szónak hadi pompája van. Csörgő pánczélja, dobbanó pajzsa, nehéz pallosa, lengő tollú, fényes sisakja. Félelmetesség árad belőle és komor harczi virtusok sugárzása. Ha világbajnokot emlegetnek, Toldi Miklósra gondolunk vagy Kinizsire, és ugyancsak dörzsöljük a szemünket, mikor a világbajnok díszének keretében egy fényes szemű, rózsás arczú, félig még gyermekleány áll előttünk. Már pedig a Kronberger Lili karcsú termetére nehéz köntös volna az aczélpánczél, és ha a Toldi Miklós sarkantyús csizmájában kellene viadalba mennie – menten oda lenne a diadal minden kilátása. Bizonyos, hogy Kinizsi Pál meg Toldi Miklós óta a bajnokok ugyancsak megváltoztak, és el kell ismerni, hogy – előnyükre változtak meg. Megjelenésükre korántsem olyan félelmetesek többé. Kronberger Lili dicsősége annál nagyobb, mert a világbajnokság koszorúját, amelyet Troppauból hozott haza, az elképzelhető legkényesebb porondon küzdötte ki magának: a jégpályán. Ezen verte le minden nemzetségbeli riválisait: kivéve azokat, a kik jónak látták, hogy ne is próbálkozzanak ellenében.”

1909-ben egyedüli női indulója volt a budapesti vb-nek, ahol sikeresen megvédte világbajnoki címét. 1910-ben és 1911-ben sem akadt jobb versenyző nála, újból aranyérmet szerzett.

Élete tragédiája, hogy nem vehetett részt olimpián, pedig eséllyel indult volna az 1908-as londoni versenyen. Ő lehetett volna az első női magyar olimpiai versenyző, de a nem megfelelő háttér miatt nem tudott felkészülni a megmérettetésre.

A hazai sajtónak nem tetszett, hogy nagyobb sikerei voltak, mint a férfiaknak, ezt azzal indokolták, hogy alig volt vetélytársa.

Férjhezmenetele után, sportsikerei csúcsán, az 1911-es címvédő bécsi világbajnokságot követően hagyott fel a versenyzéssel. Ez volt az a verseny, ahol Kodály Zoltánnal közös újításukat bevezették a műkorcsolya világába: ő volt az első a világon, aki zenei kísérettel előadott művészi programot mutatott be. Mozdulatainak csak rá jellemző eleganciája és harmóniája még inkább kitűnt a zene hatására. A zene mára már minden verseny velejárója lett, e nélkül elképzelhetetlen a műkorcsolya.

A két ember közös ötlete adja meg ennek a sportnak azt az érzelmi pluszt, ami napjainkban is tévénézők millióit köti a képernyő elé, amikor meghallják, hogy műkorcsolya bajnokság van.

A bajnok – bajnokként is tette le a korcsolyacipőjét. 21 évesen a családjának szenteli az életét.

Férje dr. Szentgyörgyi Imre, a Budapesti Korcsolyázó Egylet elnöke volt, a nemzetközi szövetségben is magas pozíciót töltött be, illetve a sportág versenyszabályainak kidolgozásában is úttörő szerepe vállalt.
Lili öt évvel visszavonulása után újra korcsolyát húzott, visszatért a jégre, ekkor azonban már nem tudott jelentős sikereket elérni.

84 esztendősen, Budapesten hunyt el.

1983-tól a zsidó sporthírességek csarnokának (International Jewish Sports Hall of Fame) tagja.
Terták Elemér előterjesztésére 1997-ben a valaha élt legjobb műkorcsolyázók közé választották (The World Figure Skating Hall of Fame).

Világbajnok:
1908 Opava
1909 Budapest
1910 Berlin
1911 Bécs

Józsa Judit szobra Kronberger Lili-ről

Seat