moksz Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség
Vissza 2016. december 15.

Téli olimpiai érmesek emléktábláját avatták a 90 éves Városligeti Műjégpályán

mujegpalya_tabla
Kilencven éve, 1926. november 20-án nyílt meg a Városligetben az ország első Műjégpályája. A jubileum alkalmából leplezték le az épület falán található, téli olimpiákon érmes magyar korcsolyázók márványból készült emléktábláját.

Az eseményen megjelenteket a házigazda Molnár Zoltán intézményvezető üdvözölte. Tarlós István főpolgármester nevében Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes köszöntötte a vendégsereget.

korcsolya161213_10-schmitt-regoczy-koszoruzas-440
Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagja, a MOB tiszteletbeli elnöke két személyes élményét osztotta meg a hallgatósággal.

Szabó Lajos, a Sportmúzeum igazgatója egy 24 oldalas, korabeli fotókkal illusztrált füzetet állított össze a jeles eseményre.

korcsolya161213_regoczy-orendi

A tábla leleplezésénél jelen volt Dr. Bathó Ferenc, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) alelnöke, Orendi Mihály, a  MOKSZ ügyvezető igazgatója, Engi Klára olimpikon jégtáncos, a MOKSZ pontozásos szakági igazgatója, az olimpikon Hunyadi Emese, aki később osztrák színekben olimpiai bajnokságot nyert gyorskorcsolyázásban, a jégtáncban olimpiai ezüstérmes Regőczy Krisztina-Sallay András kettős hölgytagja és a hazai, valamint a nemzetközi jégkorongélet egyik közismert személyisége, a 94. évében járó Pásztor György, valamint Bathó Ferenc szövetségi alelnök, a MOB tagja is.

A műlyégpálya 90 éves története

1895-ben itt tartották az első gyors- és műkorcsolya Európa-bajnokságot (az első magyar Európa-bajnok, Földváry Tibor hosszú szőrmebundában, kucsmában futotta kűrjét), 1909-ben Kronberger Lilly, a magyar sport első világbajnoka itt védte meg világbajnoki címét. 1900-ban írták ki az első országos bajnokságot, a győztes Wein Árpád lett.

A jégpálya erősen függött az időjárás szeszélyétől: ha a tél enyhe volt, a tó csak januárban fagyott be, ezzel rövidebb lett a korcsolyaszezon. A BKE már ekkor fontolgatta a műjégpálya gondolatát, de a terv megvalósulására az első világháború kitörése miatt még egy évtizedet várni kellett.

A 80×70 méteres, 5600 négyzetméter alapterületű, a kontinensen a második gépi hűtésű műjégpálya 1926-ra készült el.

A második világháborúban a pálya károkat szenvedett, az épület bal szárnya teljesen tönkrement. A részleges újjáépítésre 1947-ben került sor, majd 1968-ban megnövelték a jég területét. 1955-ben itt rendezték meg a műkorcsolyázó Európa-bajnokságot, ahol a Nagy Mariann, Nagy László testvérpár győzött, 1963-ban műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságot, 2001-ben a nagypályás gyorskorcsolya világbajnokságot is itt tartották, majd 2012-ben a sportág kontinensviadalának is otthont adott a Műjégpálya.

A pálya és a hozzá tartozó épület teljes felújítására 2009 és 2011 között került sor. A műemléképületet az 1926-os állapot szerint újították fel, és újjáépítették a második világháborúban megsemmisült szárnyat is.

A Városligeti Műjégpálya jelenleg Európa legnagyobb és legrégibb, ma is működő mesterséges szabadtéri jégfelülete. Varázsa az évtizedek alatt mit sem kopott, változatlanul a fiatalok egyik kedvenc téli szórakozóhelye.

Ice Cube Seat
X